Csajkovszkij B Moll Zongoraverseny
- Csajkovszkij b moll zongoraverseny youtube
- Csajkovszkij; Pjotr Iljics – Koncertkalauz
- Csajkovszkij b moll zongoraverseny elemzés
- Csajkovszkij b moll zongoraverseny richter
- B-moll zongoraverseny, op. 23 – Filharmonikusok
Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893): B-MOLL ZONGORAVERSENY, OP. 23 (I. Allegro non troppo e molto maestoso; II. Andantino semplice; III. Allegro con fuoco) A zeneszerző három zongoraversenye közül a legismertebb, legnépszerűbb az első koncert, amelyet 1874—75-ben komponált. A romantikus pátosztól és szenvedélyektől izzó első tétel hangnemét tekintve a hallgatót hosszú ideig bizonytalanságban hagyja az a körülmény, hogy a b-moll darab első témája Desz-dúrban hangzik fel! A második tétel szerkesztése áttekinthetőbb. Háromtagú formájának két szélső tagja érzelmes románc hangját szólaltatja meg, középrésze ellenben szellemesen cikázó scherzo és könnyed keringő elegye, egy népszerű francia dalocskát dolgozott fel benne a zeneszerző. A zárótétel tüzes orosz táncot jelenít meg valósággal látványosan, a romantikus zongoraversenyek fináléiban szokásos, szélesen ívelő második témával és a szólóhangszer szinte megvalósíthatatlannak tűnő technikai bravúrjával. Hogy ez a bravúr mégis megvalósítható, azt első ízben Hans von Bülow bizonyította be 1875-ben, a mű bostoni bemutatóján.
Csajkovszkij b moll zongoraverseny youtube
A koncert ajánlása is neki szól. Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz
- Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny – Koncertkalauz
- Magyar abc nagybetűi
- Index - Tech-Tudomány - Építhetünk betonból tengert, de azért a víz az úr
- Használt kerékpár békéscsaba
- Mikor érdemes terhességi tesztet csinálni
- Csajkovszkij: B-moll zongoraverseny – Koncertkalauz
- Pun háborúk vázlat
- B-moll zongoraverseny, op. 23 – átdolgozott változat – Filharmonikusok
Csajkovszkij; Pjotr Iljics – Koncertkalauz
A mű töretlenül népszerű azóta is, s nem nehéz megérteni, miért. Első tétele páratlanul ünnepélyes bevezetővel indul. Csajkovszkij ravasz trükkel él: a zenekar néhány taktusnyi b-moll bevezetője után, a zongora belépésekor a kompozíció azonnal Desz-dúrra vált. Moll előzmény után ez a dúr különösen fényesnek tűnik; a zongora három regiszterben is megismételt akkordjai mindenkinek, aki a darabot valaha is hallotta, mélyen megragadnak az emlékezetében. A folytatás szokatlan a versenymű-irodalomban. A "főtéma" viszonylag hosszú kibontása után ugyanis mintha véget érne egy fejezet. A muzsika elcsendesedik, csak a fúvósok szólnak, keltik fel a várakozás érzését. S az ezután következő játékos, ám furcsa mód mégis kissé izgatott téma már 4/4-es metrumú az addigi hármas ütemmel szemben. Ettől kezdve meg is marad ez a metrum. Vallomásszerű dallamot hallunk (talán ezt lehetne a szonátaforma "melléktémájának" nevezni), majd egy egyszerűbb, szinte gyermekdal jellegű melódiát. Aránylag rövid "kidolgozás" után mindezeket még egyszer visszaidézi a komponista, a 3/4-es főtéma azonban leplezetlen, azonnal felismerhető formában többé nem szólal meg a tétel során.
Csajkovszkij b moll zongoraverseny elemzés
Felvette a repertoárjára és mind Oroszországban, mind pedig külföldön diadalról diadalra vitte. Amikor Csajkovszkij félénkségből és tartózkodásból nem volt hajlandó vállalni az orosz küldöttség vezetését az 1878-as párizsi világkiállításra, Nyikolaj Rubinstein számos egyéb tisztsége mellett ettől sem riadt vissza, és nagy sikerrel mutatta be a b-moll zongoraversenyt a francia fővárosban. Csajkovszkij később mégis elkészítette a második változatát, amelyben néhány változtatást eszközölt, hogy a zongora és a zenekari részek még harmonikusabbak legyenek. Fidelio Napi Zene című rovatunkban minden nap más-más zeneművel várjuk Olvasóinkat a klasszikus zene, a jazz, a világzene és a népzene világából. Kapcsolódjon ki velünk és adja át magát a zene élvezetének! További zenékért kattintson ide.
"Ki kell irtani belőle a banalitásokat, és játszhatóvá kell tenni néhány lejátszhatatlan részt" – ezzel a lesújtó kritikával adta vissza a komponistának a b-moll zongoraverseny partitúráját a híres pianista, Nyikolaj Rubinstein. Csajkovszkijt mélyen bántotta muzsikustársa és barátja vélekedése. Kirill Gerstein Kocsis Zoltán vezényletével a legutóbbi kutatások szerinti eredeti Csajkovszkij változatot adják elő a koncerten, amelyről Kirill Gerstein így ír. "Két évfordulót is ünneplünk 2015-ben. 175 éve született Csajkovszkij és 140 évvel ezelőtt mutatták be Csajkovszkij I. zongoraversenyét Bostonban. Egy cikk megírásához végzett, a zongoraverseny kottájában lévő Csajkovszkij bejegyzéseivel kapcsolatos kutatásaim () révén kerültem kapcsolatba Moszkvában egy kiadóval, aki a zongoraverseny egy új kritikai, eredeti kiadását gondozta. Az új kiadás első része a zongoraverseny első és második verzióját tartalmazná, amit 2014. tavaszára terveztek kiadni. A szerkesztő megígérte, hogy a kiadást megelőzőn elküldi a partitúrát valamint annak részeit és boldogan segíti az előadásokat ebből az új kiadásból.
Csajkovszkij b moll zongoraverseny richter
"Ki kell irtani belőle a banalitásokat, és játszhatóvá kell tenni néhány lejátszhatatlan részt" Ezzel a lesújtó kritikával adta vissza a komponistának a b-moll zongoraverseny partitúráját a híres zongoraművész, Nyikolaj Rubinstein. A felháborodott komponista kijelentette, hogy egyetlen hangjegyet sem módosít, s áthúzta a Rubinsteinnek szóló ajánlását is. Miután Hans von Bülow Európában és Amerikában megtörte a jeget, a zongoraversenyt Moszkvában a fiatal Szergej Tanyejev játszotta el először, aki a szerző tanítványából őszinte barátjává vált. Amit ma hallunk nem is Csajkovszkij írta? A versenymű, amit ma I. zongoraversenynek aposztrofálunk az eredeti mű második átdolgozása 1888-ból. A változtatások Alekszander Ziloti nevéhez fűződnek, aki a mester halála után elhitette a nagyközönséggel, hogy a szerző akaratának megfelelően járt el, külön engedéllyel. Mégis a legutolsó koncerten, a Patetikus szimfónia bemutatójakor 1893-ban, Csajkovszkij a saját, második változatát vezényelte. Bülow dicsősége kellemetlenül hatott Nyikolaj Rubinstein művészi becsvágyára.
B-moll zongoraverseny, op. 23 – Filharmonikusok
"Ki kell irtani belőle a banalitásokat, és játszhatóvá kell tenni néhány lejátszhatatlan részt" – ezzel a lesújtó kritikával adta vissza a komponistának a b-moll zongoraverseny partitúráját a híres pianista, Nyikolaj Rubinstein. Csajkovszkijt mélyen bántotta muzsikustársa és barátja vélekedése. Nem fogadta meg a tanácsot. Inkább törölte a Rubinsteinnek szóló ajánlást, s Hans von Bülow nevét írta a címlap megfelelő soraiba. "Ki kell irtani belőle a banalitásokat, és játszhatóvá kell tenni néhány lejátszhatatlan részt" – ezzel a lesújtó kritikával adta vissza a komponistának a b-moll zongoraverseny partitúráját a híres pianista, Nyikolaj Rubinstein. Inkább törölte a Rubinsteinnek szóló ajánlást, s Hans von Bülow nevét írta a címlap megfelelő soraiba. Bülow 1874-ben Oroszországban turnézott, Csajkovszkij ekkor kötött vele barátságot. Megmutatta neki új művét, s Bülow (bár szintén nehéznek találta) vállalkozott rá, hogy bemutassa. A bostoni, óriási sikert hozó premier (1875) után németországi városokban is eljátszotta, hatalmas lelkesedést keltve; Moszkvában eközben Tanyejev szólista-produkciója nyomán tapsolta vörösre a tenyerét a közönség.
A partitúra második változata sok olyan részletet tartalmaz, amely által kevésbé bombasztikus ámde sokkal inkább muzikális a concerto. Siloti ezen túl véghezvitt egy szerencsétlen húzást a harmadik tételben, amellyel aránytalanul röviddé tette a tételt és kivette a főtémát a középső, lassúbb epizódból. Mindezt együttvéve, a második változatban lesznek olyan különbségek, amelyeket mind az amatőrök és mind a professzionális művészek (közönség és művészek) észrevesznek majd, de ezzel együtt nagyon is Csajkovszkij I. zongoraversenye marad, annak minden népszerű elemével együtt. Azt gondolom, hogy a dátumok egybeesése, Csajkovszkij saját verziójának eredeti szöveg szerinti megjelentetése a szerkesztői hamisítások eltávolításával érdekes vállalkozás, egy történetbe csomagolva és friss megvilágításba helyezve a népszerű művet. "
Csajkovszkij az orosz zene meghatározó alakja. Csajkovszkijnál, a dallam kiemelt szerepet kap. Az érzelmes, áradó dallam, amely az orosz népzene jegyeit viseli magán, és a hallgatót szinte megigézi. Ilyen mű például Csajkovszkij máig népszerű b-moll zongoraversenye is, Ezt is ajánljuk Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!